Üres

Összesen: 0 Ft

MAJORKA Turisztikai és Rendezvényközpont

Ha Nagyberek, akkor "MAJORKA", a természet szerelmeseinek!

Térségünk

Body: 

„MAJORKA” A BALATONNÁL

Bizonyára sokak számára nem ismert, hogy Magyarországon 11 Imremajor elnevezésű település létezik. Ezek egyike, a balatoni nyaralók és a természetet kedvelők, számára egyre ismertebbé váló, Balatonfenyveshez tartozó külterületi település, Imremajor, mai népszerű nevén: Majorka, ahol a község közel 2200 fős lakosságának csaknem 10%-a él.

A Balaton délnyugati partján elterülő, sokak által ismert és kedvelt Balatonfenyves, a minden évszakban nyugalmat árasztó kis üdülő település több mint 100 éve létezik. Névelődjét, a szomszédos Balatonmáriafürdőt – korábbi nevén Máriatelepet-, a Balaton északi partján, a filoxéra járvány által elszegényedett szőlősgazdák alapították 1896-ban, a Millennium évében. A település határa a Fonyód melletti Alsóbélateleptől a Kis-Balaton lápvizét a Balatonba vezető bereki Nagyárok vonaláig, Balatonkeresztúrig húzódik.

A balatoni Nagyberek, központjában Imremajorral, a Balatonfenyves-Somogyszentpál-Táska-Buzsák települések által körülhatárolt területen található.

A földtörténeti őskorban a Balaton része volt, de még a 20. századi lecsapolásokig is a Kis-Balatonhoz hasonló mocsárvilág jellemezte a tájat. Jelenleg mezőgazdálkodással, vadászattal hasznosított a terület nagy része. Az egykori vízi világból már csak egy kis töredék maradt fenn, a Fehérvízi-láp. A Fehérvíz Természetvédelmi Területet 1977-ben nyilvánították védetté, jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működési területéhez tartozik. Igen gazdag természeti értékekkel rendelkezik, országos szinten is jelentős vízimadár állománnyal, melyek között számos védett és fokozottan védett faj található. Ilyenek a nyári lúd, a nagy kócsag, a bölömbika, a kis kárókatona.

Közismert, hogy a major elnevezés tanyát, gazdaságot, kisbirtokot, uradalmat jelölő településnév, ahol kisebb számban, alapvetően gazdálkodással foglalkozó emberek élnek. A Balaton nagybereki Imremajor is ilyen településrész azzal a különbséggel, hogy a korábban gazdálkodásra kiválóan alkalmas terület a nem túl szerencsés privatizáció óta csupán vegetál. Egyébként igazi idilli környezet az ökoturisták, a természetet kedvelők, a nyugalmat keresők, a pihenni vágyók számára. A Balatontól mindössze 3 kilométerre lévő, ős fasorral szegélyezett odavezető út egyik oldalán a Berket átszelő csatornák egyike, mellette a major és a faluközpont jellegzetes közlekedési eszközének a kisvasútnak a pályája találhatók, a túlsó oldalon pedig mezők, nemes vadban gazdag erdők, és az ősi lápvidék láthatók.

Az Imremajor településnév az 1920-as években itt élő Hunyady Imre gróf földbirtokos nevéhez kötődik, aki a Balaton vízterületének visszahúzódása után visszamaradt nagybereki ősmocsár lecsapolásában jeleskedett. A visszamaradt és a levegőtől elzárva elszenesedett növényi gyökér szár maradvány réteget, a tőzeget már ez idő tájt rendszeresen bányászták a nagybereki térségben, amelyet elsősorban fűtésre, de talajjavításra is használtak. A Berek legnagyobb tőzegüzeme és bányája a fonyódi tőzeg-és lápgazdaság volt, amelyik az egész huszadik században működött és biztosított megélhetést, munkalehetőséget az itt élők számára. A kiszárított, téglára vágott tőzeget keskeny nyomtávú vasúton szállították Balatonfenyvesre, ahonnan vonaton továbbították az egész országba.

Jelentős technika-történeti érték a Nagyberket keresztülszelő kisvasút, amelynek Balatonfenyves-Somogyszentpál közötti vonala ma is üzemel. Bár a kisvasút egyes (csisztapusztai és táskai) szárnyvonalán ma már nem közlekedik vonat, az itt élők és a kisvasút, valamint a hajtány (www.sin-ter.hu) rajongók mindent elkövetnek, hogy a kisvasút fennmaradjon és továbbra is működjön. Az ötvenes években Gazdasági Vasút néven vált ismertté a kisvasút helyi hálózata, amely kezdettől fogva meghatározó eleme volt a települést - köztük Imremajort- kiszolgáló infrastruktúrának. A magyarországi szocializmus korai szakaszában, az állami gazdaságok kiépülésének éveiben, a kisvasút a környék áru- és személyszállításának nélkülözhetetlen eszközévé vált. Mostani „haldoklását” alapvetően a nagybereki településrész kilencvenes években lezajlott, már említett privatizációja folytán bekövetkezett áruszállítás megszűnése váltotta ki. Ezzel fenntartása lényegében elveszítette a működésének gazdasági alapját.

Történelmi távlatból tekintve a Nagyberek és így Imremajor életében az 1949-50-es években zajló állami gazdasági ide-oda szervezések követhetetlensége folytán nehéz az akkori tényeket reálisan értékelni. Tény viszont, hogy abban az időben ezt a területet a „Dunántúl éléskamrája”-ként, tartották számon. A rendszerváltozást megelőzően hosszú évtizedekig az itt működő állami gazdaság valójában a törvénytelen szocializmus egyik kirakatba állított mintagazdasága volt, ahol egy, a volt szovjetunióbeli Gulaghoz hasonló büntetőtábor is működött az állami gazdasághoz hasonlóan ugyancsak „sikeresen”. A rendszerváltás után a német tulajdonú Hubertus Agráripari Bt. lett a majd' tízezer hektáros fenyvesi területet évtizedekig kezelő, művelő, több mint ezer embert foglalkoztató Balatonnagybereki Állami Gazdaság jogutódja. A privatizáció során a cég 1993-tól 99 évre tartós haszonbérletbe vette a szántókat, mezőket, mocsarakat, erdőket, a területen lévő ingatlanok - istállók, víztározók, telepek, irodák, lakóházak - jó részét pedig olcsón megvette.

Imremajort, a sokáig hányattatott sorsú települést, a lényegében 2006-óta tevékenykedő, de formailag 2008-ban alakult, Majorka a Balaton Nagyberekért Közhasznú Alapítvány hathatós erkölcsi támogatásával a helybéli lakosok hozták rendbe, a mai állapotába, miután sehonnan-köztük az önkormányzattól- sem kaptak igazi segítséget az életkörülményeik javításához. Az Alapítvány tevékenysége során sikerült Imremajort a Balaton turisztikai életébe bekapcsolni. Ezért a helybéliek összefogtak és együtt megújították a közösségi területeket, bokrokat vágtak ki, fákat ültettek, tisztították a major melletti főcsatornát, rendbe tették környezetüket. A problémák ellenére Imremajor, előtte a Balatonnal, a háta mögött a legendás Nagyberek őstermészeti rezervátumával, a közeli nemzetközi hírű csisztapusztai termálfürdővel, a fenyvesi szabad stranddal, szabadidős-, kulturális-és sport programokkal, valamint az egyedülálló Berek Safari terepjárós túrával, a bakancsos-, kickbike-, és kerékpár túrákkal, kiadó nyaralókkal, a Hunyady Udvar étel-ital kínálatával várja az ideérkezőket, és teszi felejthetetlenné az itt eltöltött időt.